Angol nyelvoktatás a 21. században

 Angol nyelvoktatás a 21. században - Caerusia

Tanítani, lekötni a diákok figyelmét 45 percen keresztül, átadni a tananyagot, fejleszteni, motiválni, támogatni nem egyszerű dolog. Unatkozó arcokkal, suttogva beszélgető vagy okostelefonjukat nyomkodó tanulókkal rendszeresen találkozhatunk a tanórákon. Még angol nyelvórákon is, holott mindenki tisztában van vele, a mai világban elengedhetetlen ennek a nyelvnek az ismerete. Ha jobban belegondolunk, nem is olyan meglepő, miért unatkoznak a diákok egy hagyományos tanórán. Hozzá vannak szokva hogy okostelefonjukból egyszerre számtalan impulzus éri őket, információk tömkelege jelenik meg másodpercek alatt a képernyőn, amelyekből kedvük szerint válogathatnak. Az online térben töltött tevékenység sokkal színesebb, érdekesebb, izgalmasabb és szórakoztatóbb, mint a való világ, pláne akkor ha fiatal diák vagy, akinek az iskolapadban kell ülnie egész nap. Ilyenkor a tanulók figyelme gyakran elkalandozik, és arról ábrándoznak, milyen jó is lenne kiszabadulni a jelenből egy fiktív világba, és egy videójátékkal játszani. 

A videójátékok ugyanis olyan közkedvelt szabadidős tevékenységek, amik életkortól függetlenül sokaknak hatalmas örömet okoznak. Teljesen elveszítjük időérzékünket amíg játszunk, órákon át képesek vagyunk egy helyben ülni, és minden idegszálunkkal a játékra koncentrálni, közben átélve a magyar származású pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály által bevezetett flow életérzést. Nem számít, hogy közben mennyi kihívással kell szembenézni, hogy hány harcot kell megvívni, hogy hányszor kell veszíteni, majd a padlóról felállni, csak egyetlen cél lebeg a szemünk előtt: teljesíteni a pályát, és magasabb szintre lépni. És amint ez megvan, még feljebb akarunk jutni, és semmi sem tántoríthat el ettől minket. Motiváltak és ambiciózusak vagyunk, és lehetetlent nem ismerve küzdünk az áhított cél elérésért. Ha ez a fajta lelkesedés jelen lenne a tanórán is, a diákok lényegesen hamarabb megtanulnának angolul. Így ha valahogy össze tudnánk kötni ezt a szabadidős tevékenységét a tanulással, máris nyert ügyünk lenne pedagógusként. Ez fogalmazódott meg Szegheő Csaba angol, illetve mozgóképkultúra és médiaismeret szakos középiskolai tanárban is, és így született meg sok-sok év kemény munkájának eredményeként a Caerusia.

A Caerusia lényegében egy videójáték megtestesítése a tanteremben angol nyelvórán. Maga a név is sokat mondó: Caerus a görög mitológia alakja volt, a lehetőségek istene. Ez is mutatja, hogy ebben a játékban a lehetőségek végtelenek, bármire képesek vagyunk, bármit megszerezhetünk és elérhetünk, amit akarunk, csak tenni kell érte. A rendszer lényege, hogy teremtünk egy fiktív világot a tanteremben, amelyben a tanulók motiváltak az angol nyelv elsajátítására, ugyanis a folyamatot nem tanulásként, hanem játékként élik meg. Teljesen mindegy, hogy milyen könyvből tanítasz, hogy mit tanítasz (bármely nyelvtani elem, bármilyen szóbeli téma és a hozzá kapcsolódó szókincs, bármilyen készségfejlesztés), hogy hányadik osztályos tanulóid vannak, a módszer remekül működik. A Caerusia egy komplex rendszer, amely összeköt mindent mindennel: órai feladatok, dolgozatok, projektek, csoportmunkák, problémamegoldás, stratégia alapú gondolkodás és persze hatékony tanulás kreatívan, egyszerűen, stresszmentesen, szórakozva. Egy olyan rendszer, amelyben diák és tanár egyaránt lelkesen és izgatottan dolgozik.

Ezzel a játékkal a tanulás során semmi sem a hagyományos módon történik. Minden óra elején sor kerül az új szókincs számonkérésére, de persze nem a megszokott szódolgozat formájában, hanem párbajban. Két tanuló kiáll a tábla elé, amelyen a megtanult szavak definíció olvashatóak (természetesen angol nyelven) és egyikük támadásba lendül, és felolvas egy definíciót. A másik tanulónak ki kell védenie a támadást, amelyet egy módon tehet meg: elmondja a definícióhoz tartozó szót. Amennyiben sikerrel járt, ő támad egy definícióval, és most a társának kell hárítania az ostromot. A párbaj akkor ér véget, ha az egyik fél nem tudja a megfelelő szót, vagy ha lejár az idő (1 perc), mely esetben döntetlen eredménnyel végződik a küzdelem. Természetesen a győztes (döntetlen párbaj esetén mindkét fél) busás jutalommal, azaz nagyon sok arannyal távozik a harcmezőről. Ezt az aranyat az úgynevezett ’varázs boltban’ el tudja költeni, és például tud vele 1%-t vásárolni egy dolgozatnál. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek 89%-os lesz az egyik témazáró dolgozata, és 90%-tól van 5-ös érdemjegy, akkor ha az adott illetőnek van elegendő aranya és tapasztalati pontja, tud venni 1%-t, és így 5-öst fog kapni a dolgozatára. Egy órán általában két párbajra kerül sor.

Ezt követően megkezdődik a tanulás. Legyen szó bármiről, az órák mindig interaktívak, ahol a diákoknak lehetőségük van megmutatni tudásukat és ahol szorgalmasan tudnak dolgozni. A kemény munkának természetesen megvan az eredménye: a tanulók sok-sok tapasztalati pontot gyűjthetnek, amely hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerben magasabb szintre juthassanak.

Az ember társas lény, mindig jobban szeret csapatban dolgozni. A Caerusia erre is ad lehetőséget. A tanulók szeptember elején 4-5 fős csoportokat, úgynevezett klánokat alkotnak és a tanév során társaikkal folyamatosan együttműködnek. Sor kerül például klán párbajokra, ahol a szókincs számonkérése nem két tanuló, hanem két klán között történik; és vannak olyan feladatok is, ahol a klán tagjai együtt készítenek el egy kreatív mestermunkát, például egy plakátot, egy prezentációt, egy videót, vagy egy projektet, amit bemutatnak a tanáruknak és a többi klánnak. Ezután a diákok szavaznak (természetesen saját munkájukra nem szavazhatnak), és ez alapján kap pontot minden klán. Így azon a bizonyos ranglétrán a klánok tagjai együtt is tudnak feljebb vándorolni, és magasabb szintet elérni. A feljebb jutásban a klánok tagjai egyéni feladatoknál is segíthetik egymást különböző bónuszok segítségével.

Lévén hogy nem vagyunk egyformák, a Caerusia világában mindenki maga választhatja meg, hogy milyen karakter illik az ő tanulási stílusához és módszereihez a legjobban, és ennek tükrében tudja kivenni részét az órai munkából, és ennek megfelelően tud tanulni. A diákok öt kategória közül választhatnak: varázsló – aki a jó jegyekért él, és mindent megtesz annak érdekében hogy ezekből minél több sorakozzon a naplóban; kalandor – aki nem szeret a tanórán a középpontban lenni és szívesen dolgozik egyedül; harcos – aki állandóan aktív órán, és mindig a leghamarabb fejezi be a feladatokat; bárd – aki számára a másokkal való közös munka elengedhetetlen, és aki mindenben segíti társait; és kovács – aki szívesen készíti el a szorgalmi feladatokat, és buzgón gyakorol otthon is.

Ez az új módszer varázslatossá teszi az egész tanulási folyamatot, amelyben a diákok folyamatosan motiváltak és lelkesek. Ez lehetővé teszi, hogy kevesebb idő alatt magasabb szintre jussanak el angol nyelvtudásukat illetően, és így mire befejezik középiskolai tanulmányaikat, már nagyon jól fognak tudni kommunikálni ezen a nyelven. Mindezt úgy, hogy közben egy percig sem unták a tanulást, sőt élvezték annak minden pillanatát. A Caerusia évek óta bizonyítja, hogy igenis lehet szórakozva és játszva tanulni. Véleményem szerint ez az, amire minden mai diáknak szüksége van, így meleg szívvel (és saját személyes pozitív tapasztalattal) ajánlom mindenkinek ezt a tanítási és tanulási módszert.

 

Osztotics Anett