Ugrás a fő tartalomra

Három podcast a mindennapokra

 

Három podcast a mindennapokra: edukál, szórakoztat, elgondolkodtat

A podcastel mint műfajjal már több éve megismerkedtem, és azóta is szívesen hallgatom őket olyan tevékenységek közben, amikor figyelni is tudok – utazáskor, takarításkor, mozgás közben. Az alábbi összefoglalóban három olyan podcastet mutatok be, amelyek tényleg nem tudnak unalmas háttérzajjá válni: számomra mind izgalmas, fontos, szórakoztató.


Az Utazási Podcast

Az Utazási Podcast házigazdája minden epizódban más, világlátott embereket vendégel meg. Olyan embereket, akik nem az all inclusive ellátás adta pihenésre fizetnek be, ha külföldi utazásról van szó. Kalandos, merész, inspiráló utazások és történetek ezek. Az egyik vendég egészen Indiáig biciklizett el országunkból, hogy tiszteletét tegye Kőrösi Csoma Sándor sírjánál. „Az út: 13.645 km, 11 ország, pakisztáni börtön, valamint kényszerkarantén.” Egy másik utazó 1 év alatt szerette volna végig járni az Egyesült Államok három leghosszabb túraútvonalát, összesen 12.785 km-t, ahol a különböző vadállátokkal való találkozás szinte mindennapos volt. Ha érdekel, hogy hogyan lehet egyedül, kerekesszéket használó emberként bejárni Afrikát, határátlépéskor kivívni a fegyveres őrök gyanakvását, vagy, hogy milyen különbségek tapasztalhatók az afrikai „vidék” és város között, akkor azokra is választ kaphatsz. A podcast mindig arról gondolkodtat el, vajon velem mi történne, ha nem tervezném meg az életem szinte napra pontosan, valamint mindig az elvágyódást, kalandozást ébreszti fel bennem. Az Utazási Podcast bemutatja, hogy talán nem mindig áthidalatlanak a kulturális különbségek, hogy érdemes menni és tapasztalni, felfedezni, bátornak lenni.


Ame Panzh

Az Ame Panzh öt, harmincas éveiben járó roma fiatal podcastje, akik baráti beszélgetéseken keresztül képviselhetik online a számukra meghatározó értékeket, fókuszba helyezve a roma kisebbséget. A fiatalok társadalmilag meghatározó témákban foglalnak állást. Azért ajánlom ezt a podcastet különösen, mert néha kifejezetten diszkomfort érzést okoz nekem hallgatni őket. Olyan perspektívákat emelnek be a beszélgetésekbe, amiket bizony időnként nekem kényelmetlen hallgatni: ebből a szemszögből sosem gondoltam azokra témákra, amikkel ők foglalkoznak. Nagyon sokat tudok tőlük tanulni, mert más az érintettek véleményét hallgatva gondolkodni a romákról, mint rajtuk kívül. Szükségem van arra, hogy olyan embereket hallgassak, akik a társadalmi problémákat nem etnicizálják, mert ilyet ritkán hallok. Eddigi adásaikban feldolgozták a roma emberek munkaerőpiaci helyzetét, ahol elmondták többek között azt is, hogy miért gondolják a közmunkát „az ország szégyene koncepciónak”, más adásukban a roma reprezentációról beszéltek vagy épp a roma civil szerveződésekkel foglalkoztak.


Vénusz Projekt

Rutai Lili és Solti Hanna 2019-ben indították feminista hangvételű podcastjüket, ahol minden epizódban nőkkel beszélgetnek, de témáik nem csak nők számára lehetnek érdekesek. Az adásaikba olyan nőket hívnak meg, akik saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, fontos történeteik, tapasztalataik vannak. A podcast elindításakor még nem volt Magyarországon ilyen témában működő podcast, a lányok pedig elkezdték a Vénusz Projektet. Az adásban inspiráló nők szólalnak meg, olyan témákat érintve, mint a bronzplafon (kevés nőnek állítanak köztéri szobrot), örökbefogadás, fogyatékosság, endometriózis, de volt meghívott vendég Szegő Dóra szociológus is, a Fogvatartottakért és Családjaikért Egyesülettől, vagy Kiss Dóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa, aki a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról beszélt. A Vénusz Projekt számtalan fontos és érdekes témát jár körbe, az adások változatossága miatt pedig könnyen találhat magának mindenki számára különösen érdekes témát.

Pászti Noémi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csendeshétvége az Evangélikus Hittudományi Egyetemen

      2022. február 11-13. között az Evangélikus Hittudományi Egyetem hagyományaihoz hűen, félévkezdő csendesnapokkal indította a tavaszi félévet. Az idei tavaszi csendesnapnak, az egyetem története során először, a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet biztosította a helyszínt. A hely varázsának köszönhetően egyetemünk hallgatói egy nagyon nyugodt és családias környezetben készülhettek az új szemeszterre, kicsit kiszakadva a nyüzsgő budapesti mindennapokból.      A péntek délutáni érkezés és berendezkedés után egy nagyon jó hangulatú közös vacsorával kezdődött el a hétvége, majd Kendeh K. Péter áhítatával folytatódott az este, ami szépen felvezette a hétvége témáját, ami nem volt más, mint a házasság, a férfi és a nő. Itt egy teljesen új perspektívából volt szó arról, hogy bár különbözőek vagyunk, és sokszor emiatt egészen távolinak érezzük egymást, Isten mégis mindannyiunkat egyaránt a saját képmására teremtett. Az este zárásaként, a csendesnapok témá...

Angyal-Cseke Csaba: Ötpercesek a liturgiáról 1. rész

Letargia vagy liturgia? Ez itt a kérdés… Van-e értelme ma egy liturgiáról szóló cikksorozatba kezdeni? Van-e értelme ma – a szabadság világában – egy szabályozott, kötött rendszer kincseinek titkairól akár egy pillanatig is gondolkodni? Kell-e ma bármi is, aminek megértése megoldandó feladat, tanulandó anyag elé állítja azt, aki bemerészkedik annak világába? Azt hiszem és gondolom, hogy ezek a kérdések nem csupán a cikksorozat szerzőjét aggasztják, és talán nem tévedek, ha azt feltételezem, hogy a kedves Olvasó kérdései is lehetnek ezek. Mi végre a liturgia? Miért éppen a liturgia az, amelynek a kápráztató világában megmártózni szeretnénk? Szemlátomást átalakuló világunkban nem csak az értékek, hanem az egyház istentiszteleti élete, a liturgia jellege is változóban van. Azonban ne feledjük: évszázadok, vagy akár évezredek kincseiről, milliók vagy akár milliárdok Isten- és élettapasztalatáról gondolkodik az, aki ma a liturgiáról gondolkodik. Micsoda gazdagság, de máris hozzá kell te...

Migrén

  Migrén 13 éve kivétel nélkül minden héten kopogtat az ajtómon. Ha szerencsés vagyok, csak egy gyors látogatásra érkezik, és néhány közösen töltött óra után egy kis időre búcsút veszünk egymástól. De ha éppen ráér, akkor van hogy 3 napig is élvezi vendégszeretetem. Nem tudom miért, de szeret velem lenni. Legalábbis én így vélem, hiszen mi más állhatna gyakori látogatásainak hátterében?! Sőt, ha jobban belegondolok, tulajdonképpen akkor is velem van, ha éppen nincs jelen. Mert ilyenkor nem fájdalma, hanem a hiánya okozta félelem gyötör. A félelem, hogy vajon meddig tart a kegyelmi állapot, míg újra találkozunk. Sosem tudom előre mikor érkezik, szeret bizonytalanságban tartani, és a legváratlanabb pillanatban lecsapni. Amikor megérkezik, nincs menekvés. Térdre kényszerít, és megköveteli, hogy vele foglalkozzak. Csak vele. És tudom, bármennyire is küzdök ellene, végül mindig ő nyeri kettőnk csatáját. Így jobb, ha minél hamarabb engedelmeskedek neki, és hagyom hogy feladataimtól els...